Érdekes párhuzamot találtam mialatt egy képsorozatot néztem az örökbefogadott gyerekek első pillanatáról az új családjukkal. Eszembe jutott,hogy mennyire elhanyagolható a vér szerinti kötelék,ha egy kisgyerek szerető családban nő fel. Kellő érzelmi intelligenciával és őszinteséggel(!) ezt a családmodellt is lehet szépen kezelni.
Szerintem nekem örökbefogadott nagyszüleim vannak. Akiknél jobbat nem is kívánhattam volna. Akik példaértékű életet élnek. nem tökéletesek, de erősek, kitartóak és mindennél jobban, csodálatosak. Jobb embereket nem is kívánhattam volna.
Mindennek oka van. Okkal születtünk S.val korán, okkal kellett eljönni Ausztriából, okkal jött B. és okkal lett annak is vége pont akkor.
Édesanya örökbefogadott nekünk nagyszülőket. Mert az előzőeknek nem kellettünk. De ők elfogadtak minket dacára,hogy konzervatív család az övék, dacára,hogy Ők akkor nem láthatták a vér szerinti unokájukat.
Komolyan,hogy jön a karácsony, egyre érzelgősebb leszek. Érik bennem egy nagy évi összegzés erről a mozgalmas évről. Merthogy ez egy őrülten zsúfolt év volt. Csak bírjam megfogalmazni majd.
